Mutasd, hány tesód van, megmondom ki vagy…Vagy mégsem?
A Facebook-oldalunkon megjelent videó írásos anyagát olvashatod itt. A Veszprémi Egyetem mentálhigiéné-szakos hallgatóikén arra kerestük a választ, vajon igaz-e, hogy a születési sorrend előre eldönti kik leszünk.
Először annak jártunk utána, hogy a népszerű sztereotípia vajon miből táplálkozik, mi lehet az alapja. Mint kiderült, korábban többen is foglalkoztak már a témával.
Alfred Adler (1870-1937) pszichoanalitikus elmélete a testvérsorrendről és annak hatásairól szerint a születési sorrendnek jellemformáló hatása van, alakítja életutunkat, a családban elfoglalt helyünket. Az elsőszülöttek, a középső testvérek, és a legkisebbek jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek: Az elsőszülöttekre jellemző a felelősségtudat, a vezetői hajlam, a magasabb teljesítményorientáció és a konzervatívabb nézetek. A középső testvérek versengőek, jó konfliktuskezelők és kompromisszumkészek. Rugalmasabbak és nyitottabbak az új dolgokra. A legkisebb testvérek gyakran lazábbak, és kreatívabbak. Jellemző rájuk a kényelem keresés és a figyelem iránti vágy.
Frank Sulloway (1947-) az evolúciós pszichológia szempontjából vizsgálta a születési sorrend hatását, kibővítette, és részletesebben vizsgálta a család és az egyén fejlődése közötti kapcsolatokat. A szülői ráfordítás elmélete szerint a szülők erőforrásainak megosztása és a testvérek versenyzése együtt jár a család szaporodási sikerével. A születési sorrend elmélete szerint a gyermekek megpróbálják megkülönböztetni magukat a testvéreiktől. Tehát, a szülői erőforrásért folyó küzdelemben, minden következő gyermek megpróbál felvenni egy még szabad szerepet, szakkifejezéssel: elfoglalni egy szabad nichet. A családban elfoglalt szerep fogja kialakítani a gyerek személyiségét.
A szociális hatásnak is fontos szerepe van, pl. a születési sorrend befolyásolja a személyiségjegyek kialakulását, mint például a vezetői hajlam, a versengő készség vagy a kreativitás. Fontos tények a történelmi, társadalmi és gazdasági helyzet és kulturális szempontok az elsőszülött szerepével kapcsolatban: pl. hatása az elsőszülöttek rangjára, örökösödési szokások, a vagyont az első fiú örökölte, taníttatásban előnyt élvezett stb.
Szociálpszichológusok 2015-ös kutatási eredményei szerint a születési sorrend hatása a személyiségre minimális, és a korábbi, ellentmondásos eredmények főleg a nem megfelelő kutatási módszerekből származtak. Két, 2015-ben készült tanulmány szerint a születési sorrendnek alig, vagy egyáltalán nincs hatása a személyiségre, és csak minimális hatással van az intelligenciára. Az első tanulmány (Damian és Robert, 2015) nagy mintát használt, és az átlagos hatás korrelációja csak 0,02 volt. A második tanulmány (Rohrer, Egloff és Schmukle, 2015) három nagy minta (Nagy-Britannia, USA, Németország) alapján vizsgálta a születési sorrend és a személyiség kapcsolatát, és hasonló eredményre jutott. A születési sorrend nem befolyásolja érdemben a személyiséget, kivéve az intelligenciát, ahol az elsőszülöttek valamivel magasabb pontszámot értek el. A korábbi tanulmányok ezzel ellenkező eredményeit valószínűleg az alacsony mintavétel, és a nem reprezentatív minták használata okozta, ahol nem zárták ki a zavaró tényezőket, mint pl. a testvérpárok száma és a család szociális-gazdasági státusza, amelyek szintén befolyásolhatják a személyiség és intelligencia fejlődését.
Az intelligenciával kapcsolatos klasszikus genetikai kutatásoknak egy másik meglepő – és hatásában messze mutató – eredménye az volt, hogy megváltoztatta a családi környezet hatásáról vallott korábbi felfogást. A genetikai kutatások egyértelművé tették, hogy az együtt élő embereket kétfajta környezeti hatás éri. A közös (osztatlan) környezet, amely során a globális hatások során az azonos háztartásban nevelkedő testvéreket hasonlóan érintettek pl.: család jövedelme, szülők szokásai és nevelési stílusa, és a nem közös környezet, amelyben az egyéni, és eltérő hatások érvényesülnek az azonos háztartásban nevelkedő testvérekre pl: születési sorrend, különböző barátok, tanárok és hobbi, sport.
A nem közös környezet eltérő útra tereli az amúgy egy háztartásban élő testvérek életét: eltérő családon belüli szerepek, különböző intézményi (főleg iskolai) hatások, más baráti kapcsolatok stb. Az eredményekből azonban az rajzolódik ki, hogy még az azonos családi (családon belüli) környezet is inkább a divergens életpályák felé irányítja a testvéreket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a család ne volna fontos a gyerekek későbbi életének az alakulásában. Inkább azt jelenti, hogy a minden gyerekkel szemben alkalmazott általános szülői elvek és stratégiák, továbbá a szülői ház tárgyi, személyi és intellektuális adottságai nem globálisan érvényesítik hatásukat, hanem az ott élők egyéni „pszichológiai szűrőjén” keresztül. Ugyanazt a hatást az egyes gyerekek eltérő módon élik át, dolgozzák fel, és válaszolják meg – genetikai adottságaik és korábbi tapasztalataik függvényében. Sokszor a gyerekek hajlamai, képességei azon keresztül változnak, hogy hatást gyakorolnak környezetük tagjaira, elsősorban a szülőkre, és ez visszahat saját fejlődésükre pl. a sportban kiváló adottságokkal rendelkező gyermekek teljesítményét környezetük állandóan megerősíti, ezzel lehetővé teszi fokozatos fejlődésüket ezen a téren.
Ikervizsgálatok és az örökbefogadáson alapuló vizsgálatok egyaránt azt erősítik meg, hogy gyermekkorban viszonylag kisebb a genetikai befolyás, és nagyobb a közös környezet hatása az intelligenciára nézve, mint felnőttkorban. Az együtt nevelkedő testvérek részben a közös gének következtében, részben pedig a közös családi környezet hatásai jóvoltából hasonlítanak egymásra. Felnőttkorban a hasonlóságot szinte kizárólag a gének okozzák, amelyek hatása a gyermekkor után jelentősen növekszik. Eltűnik viszont a közös környezet hatása, miközben a nem közös környezet jelentősége fokozódik. A testvérpárok közötti különbségek alapvetően a nem közös környezet hatására jönnek létre.
Következtetés
A korábbi kutatások abszolút alátámasztják a születési sorrenddel kapcsolatos általánosítást, míg az újabb kori vizsgálatok megcáfolni látszanak azt. Az újabb kutatási eredmények ellenére a sztereotípia makacsul tartja magát, ami valószínűleg akkor is így marad, ha teljes mértékben sikerülne megcáfolni a jövőben. A születési sorrend hatása a személyiségre már több mint egy évszázada vita tárgyát képezi, azonban a kutatási eredmények ellentmondásosak maradtak, így határozott álláspontot, nem sikerült nekünk sem foglalni az ügyben.
Ezeket is érdemes megnézni
115 menő nyári táborötlet gyerekeknek, amit imádni fognak!
június 17, 2020
Karantén kantin, azaz 9 spórolós tipp a konyhában
április 17, 2020